Fény ragyogja be az elhagyatott erőművet

Az ország legnagyobb ipari kiállítótere nyitotta meg kapuit 2025. augusztus 15-én Inotán. A FÉNYERŐMŰ kiállítást a háromnapos INOTA Fesztiválon, augusztus 30-áig tekinthetik meg a látogatók. Kálmán Mátyást többek között az alkotásokról, a művészek kiválasztásról, a tárlathoz szükséges anyagi forrásokról, Murányi Lindát pedig az együttműködésükről, a partnerség mibenlétéről, bővítési lehetőségekről kérdeztem.                

Augusztusban fényművészeti alkotásokkal töltötték meg az Inotai hőerőművet – kik állítottak ki? 

Kálmán Mátyás: A korábbi évekhez hasonlóan idén is rendkívül izgalmas, nemzetközi fényművészeti program állt össze. A tizenhét installáció alkotói között szerepelt a francia Collectif Scale, a spanyol Spy és az orosz Sasha Kojjo, de több olyan művész is bemutatkozott, akikről úgy gondoljuk, hogy a következő években válnak majd igazán ismertté. A magyar alkotók közül Sztojánovics Andrea, Karcis Gábor és Bordos László Zsolt teljesen új művekkel érkezett. Karcis Gábor Spielmann Liliane-nel közösen készített helyspecifikus installációt, Bordos László Zsolt különleges mappinget [a vetítés összetett technológiája különböző felületekre alkalmazva – a szerk]., míg Sztojánovics Andrea szintetikus napot hozott az erőműbe.

Kálmán Mátyás (forrás: INOTA)

Mi alapján választották ki az alkotókat? Pályázati úton dőlt el, vagy önök keresték fel a résztvevőket? 

K. M.: Idén már több nemzetközi alkotó keresett meg bennünket azzal, hogy szeretne kiállítani. Emellett közös pályázatot hirdettünk az ERSTE-vel, és a Cultural Radiance nevű Kreatív Európa-projekt keretében beérkezett rengeteg pályamű közül is válogattunk. Néhány alkotót közvetlenül kerestünk meg. Mindig előnyt élveznek a helyspecifikus munkák, de az elhagyott hőerőmű tereivel párbeszédbe lépő, vizuálisan és gondolatilag is előremutató installációkat is hívtunk, amelyek  szerves részét képezik a fesztivál által kínált komplex tér- és látványélménynek.

Részlet a kiállításból (fotó: Ránki Dániel)

„2023-as debütálása óta a leállított szocialista erőműben megvalósuló INOTA villámgyorsan a közép-kelet-európai régió egyik legkarakteresebb audiovizuális fesztiváljává vált, miközben a szervezők már a kezdetektől aktívan gondolkodtak a terület további, hosszú távú kulturális hasznosításáról” – olvasható a projektről a hivatalos honlapon. Miként illeszkedett az INOTA profiljába az idei tárlat? 

K. M.: Idén fontos kísérletet tettünk: a fesztivált megelőzően tíznapos kiállítást rendeztünk. Az elmúlt években rengeteg szakemberrel, építésszel és városvezetővel beszélgettünk arról, miként válhatna a hőerőmű tartósan kulturális helyszínné, illetve a régió egyik kiemelt látványosságává. Ennek kulcsa, hogy ne csupán három-négy napra aktiváljuk a területet, hanem akár hetekre, hónapokra is. Új lehetőségeket nyithat a kulturális hasznosítás szempontjából, ha INOTA kiállítótérként is jól vizsgázik.

Látogatók a kiállításon (fotó: Ránki Dániel)

Kikből áll a fesztivál és a kiállítás célközönsége?

K. M.: Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a program nemcsak a fiatal, progresszív zenére nyitott közönséget vonzza, hanem az idősebb generációk tagjait is, akiket a különleges terek, a fényművészeti élmény és egy-egy zenei produkció érdekel. Sokan érkeznek a harminc-negyven év feletti, vájt fülű közönség soraiból, akik szintén nyitottak a progresszív előadókra. Emellett egyre többen jönnek a környező városokból és külföldről is.

A projekt megvalósítását milyen források biztosították? Állami, céges vagy magánszponzorok állnak önök mögött?

K. M.: Az INOTA-projekt anyagi alapját elsősorban a szponzorok és a közönség teremtik meg. A legnagyobb szponzorunk idén is az ERSTE, illetve a Telekom Electronic Beats volt. Emellett bizonyos célokat kisebb mértékben, de jelentősen támogatott a Finnagora, az NKA és a Kreatív Európa program is. Fontos technikai partnereink is vannak: a lézereket a KVANT, a projektorokat a Panasonic biztosítja. Ugyanakkor a legnagyobb erő az, hogy a művészek sokszor töredék áron vagy teljesen ingyen jönnek – a helyszín rendkívüli vonzerejének és az itt megvalósuló nemzetközi programnak köszönhetően.

A fesztivál alkalmából fénybe öltöztetett Inotai hőerőmű (fotó: Ránki Dániel)

Hogyan kezdődött az Erste együttműködése az INOTÁVAL? 

Murányi Linda: Az Erste évek óta támogatott olyan fesztiválokat, amelyek közel álltak a szellemiségéhez, filozófiájához, és a zenei programok mellett valami másról is szóltak: társadalmi szervezeteket segítettek, új kulturális élményt kínáltak vagy egy régiót emeltek ki és mutattak be a nagyközönségnek. Az Erste a fesztiválok között is kereste az egyedi és különleges kezdeményezéseket, amelyek létrehozásában a #higgymagadban szellemiség is szerepet játszik. Egy félig elhagyott, romos gyárterületre, majdhogynem a semmi közepén fesztivált szervezni, oda több ezer embert elvinni, drága eszközöket beépíteni, sokáig lehetetlennek tűnt. Az INOTA szervezői azonban hittek magukban, és megmutatták, hogyan lehet zenével, fénnyel, újra élettel megtölteni az elhogyott épületeket. Abban reménykedünk, hogy ez másokat is álmaik megvalósítására inspirál.

Murányi Linda (forrás: Erste)

Miként írná le partneri viszonyukat?

M. L.: A támogatás akkor működik jól, ha valódi együttműködés, közös gondolkodás lesz belőle. Számunkra az a jó üzlet, ha egy megállapodással mindenki valami többet kap annál, mint ami a papírokon van. Ez jelenthet inspirációt, egy új gondolatot – vagy akár lehetőséget a továbblépésre. Az INOTA szervezőivel ez így mind együtt van. Amikor úgy döntünk, hogy szponzorálunk valakit, nemcsak egy adott eseményt vagy projektet támogatunk, hanem célt is. Az INOTA esetében például úgy gondoljuk, hogy a fényművészet olyan művészeti ág, ami több figyelmet érdemelne.

Bővíthető az együttműködés?

M. L.: Az INOTA minden évben új arcát mutatja, új elemekkel bővül, és az eddigi közös munka is azt bizonyította, hogy évente együtt is létrehozhatunk valamit, ami eddig nem szerepelt a fesztiválon. A fényművészet pedig kifejezetten olyan terep, amiben feszegethetjük a határokat. Egy együttműködés pedig akkor élhet hosszú távon, ha képes megújulni és mindkét márkát építeni.

Mátyás, meséljen a projekt jövőjéről, hosszú távú céljaikról! Terveznek máskor is hasonlót, vagy maradnak az évi egy eseménynél?

K. M.: Számos tervünk és elképzelésünk van, ugyanakkor – mivel ipari magánterületről beszélünk – sok minden függ az Inotai hőerőmű jövőjétől is. Az ideális forgatókönyv szerint kisebb, célzott fejlesztésekkel kialakulna az alapinfrastruktúra, amely megkönnyíti a kiállítások és zenei események szervezését. Ezt követően fokozatosan kialakulhatna egy állandó jelenlét is a területen – workshopok, rezidenciaprogramok formájában –, valamint szezonális kiállítótér is, amelyet évente néhány nagyobb esemény kísér.

Nyitókép: Részlet a kiállításból (fotó: Barakonyi Szabolcs)

Lásd még:

Több fényt! – Beszélgetés L. Laki Lászlóval, a Light Art Museum Budapest társalapítójával és Vida Szabolcs művészeti vezetővel

Ünneplőbe öltöztetni egy hőerőművet? – Különleges projektet valósított meg a Zsolnay Fényfesztivál és a Pannon Hőerőmű Zrt. anyavállalata, a Veolia Energia Magyarország.

Lehet-e a fényt szállítani? – Beszélgetés Varga Dorottyával, a Waberer’s Csoport kommunikációs igazgatójával és Keresztény Ákossal, a Zsolnay Fényfesztivál műszaki vezetőjével